Átalakul az SFportal E-Book

Átalakul az SFportal E-Book

2010. végén egy kísérleti projectként indult el az SFportal E-Book, melynek célkitűzése eredetileg az volt, hogy megnézzük, van-e igény a magyar sci-fi irodalomra elektronikus formában; hogy tapasztalatot szerezzünk egy olyan piacon, ami még csak születőben van, ahol bevált megoldások nincsenek, de nehézségek viszont akadnak bőven.

Másfél év alatt 27 kötetet jelentettünk meg, úgy gondoljuk, hogy megfizethető áron és vállalható minőségben; időről-időre pedig igyekeztünk mindenféle csomagakciókkal is még kedvezőbbé tenni árazásunkat. Az első olyan hazai kiadók egyike vagyunk, akik nem alkalmaztak másolásvédelmet a kiadványokon – ehelyett itthon hagyományt teremtve megkérjük olvasóinkat, hogy ne terjesszék illegális módon a köteteinket. Számos nehézséggel kell még most is szembenéznünk, mint amilyen a 27%-os ÁFA kérdése, vagy épp az e-könyvek árához képest magas tranzakciós díjak; ugyanakkor elég tapasztalatot gyűjtöttünk ahhoz, hogy tovább akarjunk lépni.

Az SFportal E-Book tehát megváltozott formában fog tovább működni, ami terveink szerint már középtávon is jobban ki fogja szolgálni az olvasói igényeket.

Ennek első lépcsője egy vadiúj webbolt lesz, ami teljesen új néven és címen fog működni. 2012. szeptember 17-től indul a Portal Press, itt lesznek elérhetőek az eddigi kiadványaink, és az újabb e-könyveket már itt lehet majd megvásárolni. A Portal Press tevékenysége nem korlátozódik csupán sci-fire, még az idén ősszel kiadunk egyéb zsánerekbe tartozó műveket is: így például lesznek fantasy regények is, de a történelmi vagy romantikus művek kedvelői is találnak majd e-olvasnivalót az oldalon. A tudományos-fantasztikus irodalom természetesen ettől függetlenül is egy kiemelt fontosságú része marad a kínálatunknak, amit továbbra is minőségi művekkel akarunk bővíteni.

A Portal Press által forgalmazott kötetek nem csak az új oldalon, hanem több terjesztői partnernél is megvásárolhatóak lesznek – ha valaki már “odaszokott” egy nagyobb hazai e-könyves terjesztőhöz, akkor még egy fokkal kényelmesebben megszerezheti a könyveinket. (A partnerek listáját az induláskor fogjuk megosztani.)

Az új név egyébként ismerős lehet – Portal Press néven hirdettünk tavaly pályázatot, amelyben egy magyar regény, illetve egy novelláskötet angol nyelvre fordítását, és külföldi megjelenését vállaltuk fel. Annyit elárulhatunk, hogy a pályázat jelen fázisában hat regény versenyez a lehetőségért. A további híreket a pályázattal kapcsolatban szintén az új honlapon fogjuk közzétenni, ha eljön az ideje.

Nyitáskor az első, SF témájú regény W. Hamilton Green, azaz Dr. Galántai Zoltán műve, A Negyedik Birodalom lesz, őt pedig Harrison Fawcett, azaz Fonyódi Tibor méltán nagysikerű regénye, A Korona hatalma fogja követni néhány nappal később. A Negyedik Birodalom előzetes ITT TÖLTHETŐ LE. Első alkalommal szervezünk könyvbemutatót is, 2012. szeptember 13-án, csütörtökön az SFportal Meetup vendége lesz Dr. Galántai Zoltán, az e-könyv pedig a helyszínen megvásárolható lesz – ráadásul a szerző még dedikálja is a helyszínen megvett e-könyveket!

A jelenlegi SFportal E-Book honlap is megmarad, de már inkább blogszerű formában: a Portal Press-en megjelenő sci-fi, fantasy művekről itt is hírt fogunk adni, és egyfajta katalógusként fog üzemelni azok számára, akik csak SF köteteket keresnének. Az e-könyveket azonban már a Portal Press oldalán lehet megvásárolni.

Illetve lesz még egy funkciója az oldalnak. Az SFportal E-Book indulásakor célunk volt az, hogy a vásárlók a későbbiekben is hozzáférjenek az itt megvett kötetekhez, hogy bármikor le tudjanak tölteni egy másolatot az e-könyvekből, ha az szükséges. Ez a funkciója megmarad a honlapnak, a korábbi vásárlóink a továbbiakban is hozzáférhetnek a személyes archívumukhoz.

Az SFportal stábja nevében köszönöm mindenkinek az eddigi támogatást – a nyitással kapcsolatos további információk, és a legfrissebb megjelenésekkel kapcsolatos hírekért pedig lájkoljátok a Portal Press Facebook oldalát!

üdvözlettel
Miyazaki Jun 


Előkészületben – W. Hamilton Green: A Negyedik Birodalom

10 éve jelent meg W. Hamilton Green, azaz Dr. Galántai Zoltán regénye, A Negyedik Biroldalom, mely a XX. század második roppant világégésének közepére kalauzolja olvasóit. Most egy második, átdolgozott kiadásban, e-könyvként válik elérhetővé a mű.

A birodalmi Németország tudósai erejüket megfeszítve dolgoznak, hogy olyan technológiai áttöréssel szolgálhassanak a náci vezérkarnak, amely segítségével megnyerhetik a háborút. A legelszántabb és legtitkosabb kutatások a rakétatechnika és az űrutazás területén folynak. A kozmosz meghódításával szerzett hatalom nemcsak a nyugati Szövetségesek felett aratott győzelmet garantálhatná – megszülethetne a Negyedik Birodalom is… Azonban a titkos laboratóriumokat vezető professzornak rá kell ébrednie: legyőzendő ellenségei némelyike nem angolszász vagy orosz; sőt az sem bizonyos, hogy földi eredetű…

A következő SFportal Meetupon, 2012. szeptember 13-án, csütörtökön mutatjuk be a könyvet, a szerzővel Csordás Attila, az E-könyv Magyarország ügyvezetője beszélget. Aki e-könyv olvasóval érkezik, az a helyszínen meg is vásárolhatja a kötetet 1290 Ft-ért, sőt, a helyszínen elektronikus dedikációt is kap!

[RÉSZLET LETÖLTÉSE] A Negyedik Birodalom – W. Hamilton Green

Amazon Kindle Touch teszt

Amazon Kindle Touch teszt

2010. egyik legnagyobb slágerterméke az Amazon Kindle 3 volt: egy gyors, könnyen kezelhető, nagytudású, és az akkori viszonyokhoz képest pokolian olcsó készüléket dobtak vele a piacra. Mérföldkő volt a maga nemében.

A Kindle Touch nem ilyen mérföldkő, egyszerűen csak egy lehelletnyivel jobb, kényelmesebb – ugyanazért az árért.

Maga a lényeg – az e-könyvolvasás élménye – nem változik egy jottányit sem attól, hogy most már nem fizikai gombokkal, hanem egy laza mozdulattal vagy könnyed érintéssel lapozunk. A képernyő maradt ugyanolyan méretű és ugyanolyan jó minőségű, mint amilyet a korábbi modellekben megszokhattunk.

Amitől a leginkább tartottam, az végül nem következett be: féltem attól, hogy pillanatok alatt összeszedi a képernyő az ujjnyomokat, de ennél sokkal feltűnőbb, ha egy porszem száll a kijelzőre. A Kindle Touch kétféle lapozási stílust is érzékel: ízlés szerint jobbra-balra scrollozni, ezzel előre-hátra lapozva a könyvben. Ugyanakkor elegendő az is, ha az ember határozottan a képernyőre bök: a felület nagyobbik felén bárhol bökünk, akkor előrelapoz, ha a képernyő bal oldalához kicsit közelebb bökünk, akkor vissza – pillanatok alatt berögzül, hogy melyikhez hova kell bökni. Fel-le scrollozáskor pedig a fejezetek között lapoz a Kindle.

A gyűjtemények (Collections) kezeléséhez ugyanúgy kell, hogy legyen Amazonos regisztrációnk, és össze is kell kapcsolnunk a készüléket ezzel a fiókkal. Viszont például egy eszközcsere esetében ez a fiók nagyon jól jön: a @kindle.com-os címünkre elküldött doksijainkat újra le tudjuk tölteni, nem kell őket ismét összevadászni, ami nekem személy szerint nagy könnyebbséget okozott.

Minthogy érintőképernyős a jószág, ezért a gépelés is kimondottan kényelmes – aki hozzá van szokva mondjuk az okostelefonok apró billentyűihez, annak meg végképp kényelmes lesz. Éppen ezért egy idő után én rá is álltam arra, hogy nem lapozgatok össze-vissza a főoldalon, hanem csak a keresőt használom. Ez ugyan opció volt a K3-on is, de ritkán éltem vele, nem szerettem rajta gépelni.

Itt viszont az ékezetes betűket is kényelmesen, az okostelefonokról ismerős billentyűzet megoldással lehet használni.

Minden más pontban megegyezik a Kindle Touch valamennyi tulajdonsága a K3-al: gyors, kényelmes, tökéletesen lehet rajta olvasni, akár a nyári verőfényes napsütésben is. A továbbra is az Experimental menüpontban elérhető webböngésző webezésre ugyanolyan vicc, mint korábban volt, ellenben az mp3 lejátszás jelentősen fejlődött benne: sokkal tisztábban szól, mint a K3 esetében. (Pont ugyanazzal a füllhallgatóval teszteltem, mint korábban, úgyhogy nem az a ludas.)

És ami nekem személy szerint még nagyon bejött: a méretkülönbség. Ha egymásra rakjuk a régi és az új Kindle-t, akkor kicsi, de látható a méretbeli különbség. A Kindle Touch eleve rövidebb amiatt, mert nincs rajta fizikai billentyűzet; és egy lehelletnyivel keskenyebb is. Ez viszont azt hozza magával, hogy a tok is keskenyebb – pont annyival, hogy egy átlagos farmernadrág zsebébe tokostul el is fér az eszköz. Vagy egy öltönyzsebbe is – a K3 akkor fért el a zakóm zsebébe, ha kiszedtem a tokjából, a nadrágomba meg akkor se.

Viszont ha már toknál tartunk… a K3 lámpás tokjával elég sok ismerősömet sikerült lenyűgöznöm annyira, hogy ők is beszereztek valami hasonlót. A Touch lámpás tokjával ugyanez nem fog bekövetkezni, mert egész egyszerűen átgondolatlan a konstrukció. Egyrészt, a K3-nál rászoktam arra, hogy ha épp nem útközben voltam (vagy épp valami öltöny+nyakkendős alkalomra kellett mennem), akkor kiszedtem a tokjából, és anélkül használtam. A Touchhoz kitalált lámpás tok hátsó viszont annyira mocsok szilárdan óhajtja tartani a Kindle-t, ami már sok – és ez a ki-berakoskadós momentum nem annyira könnyed és elegáns mutatvány, mint a K3 lámpás tokjáé volt.

Ez a kisebbik gond vele. A nagyobbik az pontosan a lámpához kapcsolódik: a K3-as verzió lámpája szépen ráhajlott a kijelzőre, jól bevilágítva azt. A Touch-féle lámpás tok azonban nem ilyen: egy kipattintható műanyag karba van beleapplikálva a LED, olyan szerencsétlenül elhelyezve, hogy izomból az ember szemébe világít – olyan érzetet keltve, mintha folyamatosan vakuba kellene néznem, miközben olvasok. Ez így, ebben a formában marhára nem ér meg +60 dollárt, úgyhogy ennek a megvételéről mindenkit lebeszélnék.

Ha valaki e-könyvolvasó vásárlási tanácsot kér tőlem, akkor én továbbra is a Kindle mellett teszem le a garast: annak ellenére is, hogy már nem a Kindle a legolcsóbb e-inkes választás. Két évvel ezelőtthöz képest ugyanis a horribilis 27%-os ÁFÁ-t már rászámolja az Amazon a megrendelésre, valamint a forint-dollár árfolyam is sokat romlott azóta – így szállítással együtt most már 40 – 45 ezer forint közötti összegbe kerül a Kindle Touch. Ehhez képest már 30.000 Ft körüli összegekért lehet kapni itthon e-könyv olvasókat – de én azt gondolom, hogy megéri összespórolni a különbözetet, hogy az egyik legmodernebb eszközt lehessen megvenni.

Igaz, most érdemes lehet egyébként is kivárni: a pletykák szerint jön a Kindle Glow, ahol már nem lesz szükség külső lámpára, mert a keretbe építik a fényforrást. És akkor például a lámpás tok sem fog gondot okozni. :)

A Kindle Touch az Amazon.com oldalán rendelhető, ITT.

Ha a megrendeléssel kapcsolatban van kérdésed, olvasd el az erről írt GYIK-et!

Írta: Miyazaki Jun

E-könyv egyesülés alakult

E-könyv egyesülés alakult

Tegnap, az Országos Széchényi Könyvtárban több, mint 20 e-könyves szereplő ült le, hogy az Egyesülés az e-könyvekért nevű civil szervezet alapító dokumentumát aláírja. Köztük volt az SFportal E-Book is.

Forrás: OSZK

A társaság rendkívül színes abban a tekintetben, hogy sok különböző irányból érkeztek szereplők. Van köztünk kisebb-nagyobb (e-)könyvkiadó, terjesztő, de több blog révén képviselteti magát a “civil”, olvasói szféra is. A könyvtári szakma pedig nem csak helyet biztosított az eseménynek, de szintén részt vesz az egyesülés munkájában, hiszen az e-könyves forradalom érinti a könyvtárosokat  is.

Vannak olyan kihívások az e-könyvek piacán, amik igénylik a közös fellépést – adott esetben a versenytársak összefogását is igénylik. A legégetőbb és legnehezebb probléma például a 27%-os ÁFA, ami az e-könyveket sújtja a papírkönyvek 5%-os kulcsával  szemben – ennek megoldására minden bizonnyal nemzetközi szervezetekkel is fel kell majd vennie a kapcsolatot az egyesülésnek, mert a probléma EU-s szintű. (Jó hír, hogy a francia pénzügyi és kulturális tárca elég erőteljesen szervezkedik, és az EU-n belüli szövetségeseket keres a kedvezményes ÁFA-körbe való soroláshoz.)

A jövőben, remélhetőleg már ősszel lesznek az egyesülésnek közös, az e-könyvet népszerűsítő akciói – havonta egyszer, de inkább kétszer le szoktunk ülni megbeszélni a terveket, teendőket, a nyári hőség ellenére is. :)

Bízom benne, hogy az egyesülés munkája előbb-utóbb olyan eredményekhez fog vezetni, ami pozitív hatással lesz nem csak a kiadókra, terjesztőkre nézve, hanem az olvasókra és az e-formátumban publikáló írókra nézve is.

– Miyazaki Jun

 

 

Könyvheti sajtóbeszélgetés az e-könyvekről

Könyvheti sajtóbeszélgetés az e-könyvekről

A Colibri Books és az E-könyv Magyarország szervezésében került megrendezésre a Könyvhét zárónapján egy e-bookról szóló sajtóbeszélgetés, melyen többek között az SFportal E-Book is megjelent. A beszélgetés célja az volt, hogy a sajtó és az érdeklődő könyvkiadók megismerjék az aktuális hazai és nemzetközi helyzetet e-könyv fronton – jómagam azt a feladatot kaptam, hogy a DRM-ről, másolásvédelemről beszéljek.

Ami azért hálás téma, mert már akkor, amikor elindítottuk az SFportal E-Bookot, abban hittünk, hogy a szoftveres másolásvédelem káros és felesleges. Valódi védelmet nem nyújt, hiszen a kalózkodást nem akadályozza – ellenben a fizető vásárlókat igen. Nem gondoljuk, hogy akár technikai, akár jogi úton fel lehetne venni a harcot – szerintünk, és úgy tűnik, egyre több e-könyv kiadó, terjesztő szerint is a normális árazás és a könnyen használható webboltok azok, amik a siker kulcsai lehetnek.

No persze erről meg kell tudnunk győzni a külföldi jogtulajdonosokat is – szerencsére egyre többen hajlanak arra külföldön is, hogy  belássák, a DRM nem működik: scifis területről említhetném egyik személyes kedvencemet, a Baen Ebooks oldalát, ahol rengeteg könyv elérhető, szerintem hazai pénztárcával mérve is barátságos áron – és ők évek óta DRM-mentesen üzemelnek. De a Tor/Forge is napokon, heteken belül megújult, szintén DRM-mentes webbolttal fog indulni.

Csordás Attila, akit korábban a Galaktika Magazin kommunikációs vezetőjeként ismertünk, most a megújuló E-könyv Magyarország ügyvezetőjeként szólalt fel, és elmondta, hogy az Egyesült Államokban a teljes könyvpiac harmadát az e-könyvek adják; ettől a szinttől egyelőre még nagyon messzire vagyunk. Dworkyll, az E-könyvolvasó blog szerkesztője szerint tízezres nagyságrendre tehető az e-inkes eszközök száma Magyarországon, míg tabletből százezres lehet ez a szám: az e-olvasásra alkalmas kütyük tehát egyre nagyobb számban jönnek be az országba. (Az NRC kutatása szerint a tablet hazai penetrációja a 18-69 éves magyar internetezők körében 3%, míg az e-könyvolvasó 2% körül van.) Azonban úgy tűnik, hogy a fogyasztói igényeket egyelőre kevés forrás próbálja meg kiszolgálni – mindösszesen párezer cím érhető el a különböző terjesztőknél.

Séllei Aranka, a Digitalbooks ügyvezetője az árazás problémáit igyekezett megvilágítani: szerinte egy bestseller optimális ára szerinte 1500, legfeljebb 2000 Ft lehet, ám komoly nehézséget jelent minden piaci szereplőnek a 27%-os ÁFA, ami az e-könyveket terheli a papírkönyvek 5%-os ÁFÁ-jával szemben.

Kereszthy András, a Hónap Könyve kiadó vezetője többek között az ÁFA-kérdés miatt is összefogást sürgetett a piaci szereplők között. Bár nyilván versenyeznek egymással a különböző piaci szereplők, van sok olyan érdek, amelyekért közösen lehetne, kellene fellépnünk.

A magam részéről abban reménykedem, hogy egy-két éven belül már nem kell ilyen sajtóbeszélgetéseket tartanunk: szeretném, ha gyorsan eljönne az az idő, amikor az e-könyv olyan természetes, magától értetődő része lenne az életünknek, hogy nem kell már felhívni rá a figyelmet. Addig viszont még nekünk is sokat kell dolgoznunk, igyekezni fogunk.

Miyazaki Jun

Amazon Kindle Touch – már Magyarországra is rendelhető!

Amazon Kindle Touch – már Magyarországra is rendelhető!

A mai napon jelentette be az Amazon, hogy immáron nemzetközi szinten is rendelhető a Kindle Touch mindkét verziója. A Kindle Touch Wifi ára 139 USD + ÁFA + postaköltség, összesen tehát kb. 200 dollár a számla vége. Tudásban nagyjából megegyezik a “régi” K3-al, a képernyője ugyanakkora, viszont sikerült picivel vékonyabbra designolni, és billentyűzet helyett érintőképernyős megoldással működik. A kijelző minősége pont ugyanolyan kitűnő, mint ahogy azt már a Kindle-től megszokhattuk.

Ha a különböző Kindle verziókról akarnál tájékozódni, akkor olvasd el korábbi cikkünket a témában.

Ha a megrendelés folyamatáról akarnál bővebb tájékoztatást, akkor kattints az Amazon Kindle GYIK cikkünkre, amiben a legtöbb felmerülő kérdést válaszoljuk meg.

MaNDA és SFportal az Írószövetségben

MaNDA és SFportal az Írószövetségben

Csütörtökön került sor a Magyar Írószövetség SF Szakosztályának szokásos havi találkozójára, melynek során az e-könyv olvasásról és általában a magyar kultúrkincsek digitalizációjáról volt szó.

A találkozó egyik meghívott vendége Lovas Lajos, a MaNDA főigazgatója volt, aki egy váratlan külföldi út miatt lemondani kényszerült ugyan az eseményt, de helyére beugrott Fori Zoltán, aki project managerként dolgozik ugyanitt. A másik meghívott előadó Miyazaki Jun volt, aki az SFportal E-Book elmúlt egy évéről számolt be.

Mindkét előadásról egészen kitűnő beszámolót készített a Kindle-varázs blog helyszíni tudósítója, és egy rövidebb élménybeszámolót magazinunk szerkesztője, Szélesi Sándor is elkövetett.



Find more photos like this on SFport.net

Nemzeti DRM rendszer?

Nemzeti DRM rendszer?

Az elmúlt hétvégén került megrendezésre a Sci-Fi Nap, ahol szerveztünk egy e-könyves kerekasztal beszélgetést. Elbizakodott módon azt gondoltam, hogy engem nem lehet meglepni itt, pedig de.

Lovas Lajos is a vendégünk volt, akit az SFportal közönsége eleddig főképp sci-fi íróként ismerhetett – most azonban egy teljesen új minőségben jelent meg: a Magyar Nemzeti Digitális Archívum és Filmintézet (Manda) frissen kinevezett igazgatójaként vett részt a beszélgetésben.

Nos, ő volt az, aki képes volt abszolút meglepni: kifejezetten azért hívtuk meg, hogy legyen valaki, aki állami szemszögből beszél az e-könyv piacról, de álmomban nem gondoltam volna, hogy a piacot totálisan átrendezni kívánó koncepcióról fogunk hallani tőle.

A hangfelvételen kb. a 10. perc tájékán hallható az alábbi információ:

Készül a kötelespéldány rendelet, amelyik leszögezi azt, hogy minden műalkotás – legyen az könyv, zene, kép -, ami elektronikus formában létezik a kiadás során, azt köteles példányként be kell szolgáltatni a Mandába. Magyarán, ennek elfogadásától kezdve a Manda egy olyan kortárs gyűjtemény lesz, amelyik a teljes most keletkező magyar kultúrkincset tartalmazni fogja sötétarchívumként. És azt kell megoldanunk, hogy a tartalma mind a kiadó, mind a jogtulajdonos és a szerző szempontjából úgy jusson el a felhasználóhoz, hogy mindenki hozzájusson a saját jogdíjaihoz.

És ennek érdekében mi is egy nemzeti DRM rendszert szeretnénk elkészíteni. Azaz a Mandába bekerülő és egyébként a különböző közgyűjtemény adatbázisokban bentlévő több millió digitalizált dokumentüm úgy tud eljutni a felhasználóhoz ezen keresztül, hogy pontosan nyomonkövethető, hogy mekkora felhasználás, kinek a művét használták fel, és mekkora jogdíj jár az alkotónak.

A mi érdekünk ebből az, hogy a mostani jogkezeléshez képest nem 30%-os költséggel működik, hanem nagyjából 5-7%-al. Azaz kedvezőbb feltételekkel tud eljutni a magyar kultúra a felhasználókhoz.

Hát ezen dolgozunk most éppen, úgyhogy a következő évben ezt a nemzeti DRM rendszert kialakítjuk. Ez a kiadókat sem sérti egyébként, mielőtt felmerülne… gyakorlatilag ugyanúgy fog működni, mint bármelyik webáruház ebből a szempontból, tehát pontos elszámolás mellett, akinek a műve kötelespéldányként bent van, a kiadó meg fogja kapni a részesedését, kétoldalú megállapodás alapján.

Nagyon-nagyon kíváncsian várom a részleteket, ennél többet egyelőre sajnos nem sikerült megtudnunk. Kérdéseim vannak – aki meghallgatja a hangfelvételt, az egy jogos, és egy bevallottan populista kérdésemet is hallani fogja -, a véleménnyel viszont várok még, amíg többet tudunk.

Miyazaki Jun
főszerkesztő, kiadóvezető 

Amazon Kindle 2011: Ár, Megrendelés, Teszt

Amazon Kindle 2011: Ár, Megrendelés, Teszt

Az Amazon a mai napon csak még jobban megerősítette a pozitív tapasztalataimat – teljesen váratlanul becsöngetett a DHL futára, és elhozta a vadiúj Kindle-t.

Nagyjából 48 óra telhetett el a bejelentés óta, az aznap este megrendelt Kindle meglepetésre nem jövő héten (a hivatalosan október 6-ra vállalt időpontra) érkezett meg, hanem másfél órája.

Ennyi idő alatt persze nem lehet kompletten tesztelni egy ilyen eszközt, inkább csak néhány pontot volt alkalmam ellenőrizni, és persze az első benyomásokat lehet összegezni – később persze lesz alaposabb vélemény is.

(tovább…)

Vadonatúj Amazon Kindle termékvonal

Vadonatúj Amazon Kindle termékvonal

Nos, a várva várt bejelentések megérkeztek az új Amazon Kindle típusokkal kapcsolatban. Bár az elmúlt hónapokban az Amazon Tablettel kapcsolatos találgatásokkal volt tele a világsajtó, és az e-inkes eszközökkel kapcsolatban nagy hallgatás volt jellemző, azért ebben a témában is villantott a cég. Nem is kicsit, hanem bizony szupernóva nagyságrendűt.

Lássuk csak.

(tovább…)