Nem szeretjük az e-könyvet? Válasz egy kiadó szemével
A HVG.hu oldalán jelent meg tegnap egy cikk, Nem várt buktatók: miért nem szeretjük az e-könyvet? Lehet, hogy nem vagyunk a legnagyobb e-book kiadók egyike, de több pontban nem bírtunk egyetérteni a cikkel, ezért olvasói levelet küldtünk a HVG szerkesztőségének, amire sajnos nem kaptunk reakciót. Így a választ a saját blogunkban tesszük közzé.
E-könyvekről egy kis kiadó szemével
RE: Nem várt buktatók: miért nem szeretjük az e-könyvet?
- Miyazaki Jun, az SFportal E-Book vezetője -
Dehogynem szeretjük, csak szokás szerint a magyar könyvpiac sokéves késéssel követi le a nyugati példákat – és jelen esetben az olvasói igényeket. Természetesen nem elhanyagolható azon olvasók száma, akik a papírhoz ragaszkodnak, de az irodalomkedvelők körében ugyanúgy fog terjedni az e-könyvolvasó, mint annak idején a mobiltelefon.
Apropó, mobiltelefónia, amikor e-olvasásról beszélünk, akkor valahogy elfelejtjük az okostelefonokat és a tableteket, amelyeknek a piaca robbanásban van… és amelyek szintén jól funkcionálnak e-olvasóként, amikor egy magyar kiadó „kivárásra” játszik, akkor egy olyan célközönséget is kihagy, akik már bizonyítottan fizetőképesek: a nagyon olcsó okostelefonok még csak mostanában kezdenek beszivárogni a piacra, jól használható tablet pedig még nem létezik 100.000 Ft-os árszínvonal alatt.
De visszatérve a dedikált e-könyv olvasó eszközökre, hogy miért nem terjednek még megfelelő sebességgel a piacon, arra valóban az árkérdés a fő válasz – bár a cikkben némileg pontatlan árak jelentek meg. „Többé-kevésbé megbízható eszközök már 50 ezer forintért is kaphatóak, mint az amazon.com által kifejlesztett Kindle, ám ami ennél is olcsóbb – 30-40 ezer forint -, nem igazán használható” – idézik a Kossuth Kiadó munkatársát, a Kindleről készült illusztráció pedig „Drága, de használható” képaláírással jelent meg a HVG.hu-n.
A legolcsóbb, Magyarországra is rendelhető Kindle 3 Wifi verzió 139 dollárba kerül, ez jelen árfolyamon valamivel több, mint 25.000 Ft; ha rászámoljuk a plusz 20 dolláros szállítási költséget is, akkor is kb. 30.000 Ft-nál járunk. Harmincezer forintért tehát megkapjuk a világ legjobban használható e-könyvolvasó eszközét, az egyik legjobb minőségű kijelzővel, és egy beépített bolttal a világ legnagyobb angol nyelvű e-könyv kínálatához.
Az Amazon Kindle hazai terjedésének a legnagyobb gátja leginkább a magyar online fizetési kultúra satnyasága: a magyar felhasználók többsége nem szeret a weben online fizetni, fél, hogy ellopják a kártyaadatait, és eltűntetik a számlájáról a pénzt. A másik gát meg persze az Amazon.com angolnyelvűsége, a nyelvtudás hiánya még mindig érzékelhető tényező.
A harmadik gát már nem kimondottan a Kindle, hanem bármely e-könyvolvasó terjedésére negatív hatással van: ez pedig a magyar nyelvű tartalom hiánya. Miközben a kiadók, mint amilyen az Európa „kivárnak”, addig a magyar olvasók is ezt teszik: ők a kiadókra és az e-könyvekre várnak.
Egy darabig legalábbis.
Ugyanis aztán rájönnek, hogy léteznek alternatív beszerzőhelyek a neten, ahol fizetni sem kell. Vannak könyvrajongók, akik képesek azzal tölteni az idejüket, hogy beszkennelik, megszerkesztik a kedvenceiket, sőt, sok esetben jobb minőségben adják tovább digitálisan az anyagot, mint ahogy a kiadó kiadta: kiszedve a maradék korrektúrahibákat, de akár a pontatlan fordításokat is helyrerázva. Terjed egy több, mint 4 gigabájtos torrent file a magyar neten, a tartalmának elolvasásához kevés lenne egy élet.
A korábbi években személy szerint kevéssé aggódtam az ilyen „kalózkiadványok” miatt, mert a könyvrajongók túlnyomó része nem szeret monitoron komplett regényeket elolvasni. A helyzet most, az olcsó Kindle miatt vált roppant veszélyessé, mert most már van olyan eszköz, amin – minimális munka után – ezek a verziók kényelmesen olvashatóak lesznek.
Ha nem adunk legális tartalmat normális áron, másolásvédelem nélkül az olvasóknak, akkor azzal egy nagyon-nagyon rossz metódusra szoktatjuk rá őket: keresse meg a kedvenc olvasmányait a net bugyraiban (kínálat van bőséggel!), fizetnie úgysem kell érte.
Igen, a másolásvédelem kérdése kulcsfontosságú az elektronikus könyvkiadás terén – én amellett teszek hitet, hogy el kell felejteni. „Az adatbiztonság, a jogvédelem sem mellékes szempont, bele kell kalkulálni az elektronikus könyvek árába.” – írja a HVG.hu. Ha nincs másolásvédelem, akkor viszont bele sem kell kalkulálni annak a költségét az e-könyvárakba.
Ha kiadóvezetők, kiadótulajdonosok olvassák ezt a választ, akkor nyilván felhördülnek, hogy elmebeteg vagyok, pedig a másolásvédelemnek valóban nincs értelme.
Egyfelől, másolásvédelem nem létezik. Vannak termékek persze, amit másolásvédelemnek hívunk, ezek közül gyakorlatilag az egyeduralkodó az Adobe megoldása, átlagosan egy eladott e-könyv példány árát 30 Ft-tal emeli meg – teljesen feleslegesen. Némi Google keresgélés után lehet szoftvert találni, ami másodpercek alatt megtöri ezt a védelmet.
Ha a film és a zeneipar, amikben egy nagyságrenddel nagyobb pénzek forognak, mint a könyviparban, nem tudott másolásvédelmet kitalálni, akkor miből gondoljuk, hogy majd pont az e-könyvek esetében sikerül működő megoldást találni?
A másolásvédelem egy valamire jó: kényelmetlenné teszi annak a felhasználónak az életét, aki legálisan megvásárolta a könyvünket, és semmi akadályt nem gördít a kalózok elé. A másolásvédelem olyan, mintha besétálnék egy könyvesboltba, megvennék egy papírkönyvet, de azt csak akkor olvashatom, ha minden egyes alkalommal kinyitom egy külön kulccsal a ráapplikált lakatot. A magát kényelmetlenül érző olvasó viszont nem fog vásárolni.
Ha nem létezne szoftver a DRM-törésre, akkor is lenne egy valaki, aki némi programozói tudás birtokában feltörné a védelmet – onnantól kezdve pedig az az első feltört példány kezdene terjedni.
Másrészt pedig, megint belefutunk az olcsó Kindle problémájába: ha azt szeretnénk, hogy a Kindle-el rendelkező olvasóink is megvásárolják az e-könyveinket, akkor ott sem technikailag, sem jogilag nincs lehetőségünk arra, hogy másolásvédett fileokat adjunk el. (Jelenleg persze, aztán elképzelhető, hogy egyszercsak azt mondja az Amazon, hogy nyit a világ felé, és bárhonnan lehet e-könyvet eladni a rendszerében.) Abban pedig biztosak lehetünk, hogy jelenleg az Amazon Kindle a legnépszerűbb e-olvasó eszköz Magyarországon – és nem valószínű, hogy ez a tény a közeljövőben változna.
A kiadóknak az egyetlen lehetősége az, hogy alkalmazkodik az olvasók igényeihez, nem pedig az olvasók korlátozására törekszik. Kis gondolkodásmód-változtatás kell és egy adag bátorság – ha ez nincs meg, akkor bizony gyorsabban fog elrobogni mellettük a jövő, mint sejtenék. El kell felejteni a DRM-et, megfizethetővé kell tenni az e-könyveket, a vásárlási folyamatot pedig mindennél kényelmesebbé és egyszerűbbé kell tenni. Hallottam kiadóvezetőt arról elmélkedni, hogy az e-könyv legfeljebb 10-20%-al lehet olcsóbb, mint a papíros változata – ezt gondolni azonban teljes mértékben irreális, az olvasók jelentős árelőnyt akarnak.
Az árak tekintetében persze jelentős könnyebbséget jelentene, ha a kormányzat a papírkönyvvel egyenrangúnak tekintené az e-könyvet is – jelenleg ugyanis az az igazságtalan és versenytorzító szituáció adódik, hogy a papírkönyv ÁFA tartalma 5%, míg az e-könyv elektronikus szolgáltatásnak minősül, ezért 25% ÁFA fizetendő utána.
Teljesen egyet értek.
Hamarosan szeretnék vásárolni (vagy nyerni
) egy Kindle-t.
Zsoldos Péter Gregor Man trilógiáját szépen lassan sikerült összevadásznom, most már mindhárom a polcomon pihen. Annak ellenére megvásároltam, hogy elektronikusan is elérhető mindhárom rész, teljesen ingyenesen is.
Ha az oldal által árult trilógiába lesz lehetőség belepillantani, hogy milyen minőségű, és megfelelő akkor meg fogom vásárolni.
Számomra hol így hol úgy praktikus könyvet olvasni, van hogy elektronikusan, van hogy papíron.
Szerintem nem volna rossz, ha a papír könyv mellé kedvezőbb árban az elektronikusat is meg lehetne vásárolni.
Nagyon egyetértek Junnal. A kiadóknak, illetve en bloc a világnak lassan szembesülnie kell az ismert mondással a “Ritka forintról és a sűrű fillérről.” És ez nem csak a könyviparban, hanem a zene, film és minden egyéb területen így van. Lassan véget kell érnie a “szupersztár” korszaknak, amikor egy-egy mesterségesen felnyomott személy annyit keres egy-egy koncerttel, filmmel vagy akármivel, mint amennyi egy kisebb afrikai ország éves jövedelme. A világ a “Web 2.0″ felé mozdult el. Mondhatjuk úgy is, hogy a “Világ 2.0″ felé haladunk. A kérdés, hogy az átmenet viharos lesz-e vagy békés?
Egyetértek a bejegyzéssel, bár a kiadók helyzetét nyilván én nem látom, csak tartalomfogyasztó vagyok.
Az eredeti cikkben Földes László nyilatkozata a Kindle áráról vagy szándékos félrevezetés vagy a naprakészség teljes hiánya. Nem is tudom, melyik a rosszabb egy “informatikai szerkesztőség vezetője” szájából… Az pedig vicces, hogy az eredeti cikk állításai szerint is egyedül a nem papíralapú könyvek piaca nőtt, miközben a megszólalók ímmel-ámmal nyilatkoznak róla.
Egy történet történet marad, akár halott fák, akár izzó kristályok adják tovább.
(…)
Nyilván nem sokan szembesülnek a problémával, de tizenöt év alatt bő kézzel összevásárolt könyveket költöztetni a fél országon át teljesen irreális kihívás… pont jókor, pont a megfelelő lökést adta, hogy előre szaladjak pár évet, és átálljak az elektronikus könyvekre.
Még meg kell szokjam, hogy helyben toporgok, amíg akár a kiadók, akár az online értékesítők elkezdik komolyan venni a piacot, amit jelentek; persze eljön majd ez is, ahogy a napilapok és a folyóiratok is ráébredtek, hogy az online jelenlét fontosabb, mint a konok ragaszkodás a nyomdafesték-alapú üzleti modellhez.
Addig viszont marad a torrent, és a kártyámon a pénz, ami az írókat illetné. Sajnálom, igazán… de mind a ketten kellünk a változáshoz. Nézzétek el, hogy nem vártam rátok, és előbb léptem; táncosnak csapnivaló vagyok, valamint láthatóan türelmetlen is.
Olvasóként egyetértek, hurrá, minnél több e-könyvet!
Kiadóvezetőként, nincs működési modell kis nyelvekre (sűrű cent nem = sűrű fillér), abból a pénzből amennyi bejön az olcsóbb e-könyvekből nem lehet minőségi könyvkiadást fenntartani
könyvkiadásban nagyon nem vagyok otthon, de nem lehet leszerződni az amazonnal mondjuk, és akkor kb mindenki jól jár, ott egy erős infrastruktúra kitalált finanszírozási mód, a kiadónál meg a tartalom? mint ez a pöcsölés a saját rendszerrel és másolásvédéssel stb.
azért vették át, mert végre olyan szólalt meg, aki benne van, tudja, miről beszél, és ki is meri mondani, miről van szó – akár a “nagyok” ellenében is. Szóval hajrá!
Hát nem picikét rossz a hvg cikke, hanem nagyon. Srácok a kiadóknál félnek, de ha bénáznak, akkor úgy fognak járni mint a zeneipar ominózus tagjai..
@Gyursó Henrik – a 300-500 Ft-os e-könyvár szerintünk irreálisan alacsony, ráadásul a járulékos költségek, úgymint tranzakciós díjak, könyveléssel járó macera nagyobb súlyúak 300 Ft esetén, mint mondjuk 1000 Ft esetén.
Az SFportal E-Bookkal pedig pont arra tettünk kísérletet, hogy scifis közegben meghonosítsuk a nyugaton is mostanság berobbanó e-book kultúrát. Ha a csomagajánlatainkat nézed, akkor kb. 700 Ft-ra jön ki egy e-könyv ára, ami szerintünk a megfizethető kategória; a bevétel 60%-a pedig a jogtulajdonosoknál (a legtöbb esetben nálunk ez a szerzőt jelenti) landol. És nálunk NINCS drm, ami +30-60 Ft-tal megterhelné a könyvárat feleslegesen.
Kedves Henrik!
Par dolgot elég rosszul látsz, de lényeg a jószándék:-) Olvasgass bele az említett blogba, volt ott pár reális kalkuláció, miért is nem áll meg az 500Ft, meg hogy miért nem jönnek a külföldiek:-)) “Mama, ez a hírek, nem a kívánságműsor!”
Tejesen jó cikk, látjátok lényeget míg a “nagy kiadók” a homokba dugják a fejüket hátha úgy nem történik majd semmi. De igen, történni fog, csak ők lemaradnak róla kőkeményen, utána meg megy majd a sírás-rívás hogy ezek a könyvkalózok már megint tönkretették őket.
Mert ugye sokkal könnyebb hibáztatni azokat akiket egyszerűbb lenne “befogni” és dolgoztatni némi pénzért. Ráadásul ők hobbiból készítik ezeket a könyveket.
Visszakanyarodva a cikkre…a DRM, mint írtátok teljesen zsákutca, a jóember meg előbb tájékozódna hogy milyen árak vannak olvasók terén és csak utána írogatna akkor azt mondom legalább jól informált. Azért egy ilyen cikknél kicsit körültekintőbbnek kéne lenni nem?
Nem kiadóvezetőként, nehogy már megérje papír alapú könyvet kiadni, de e-könyvet meg ne! Ha csak azt nézzük, hogy a nagy on-line könyváruházak internetes rendelés esetén csak a kiskereskedelmi bolthálózat kihagyása miatt változóan 10-30%-kal tudják olcsóbban adni a könyveket, mint a boltokban (pedig annak is van logisztikai költsége – leválogatás, csomagolás, fuvar), akkor ne akarja senki bemesélni, hogy az olcsó illetve olcsóbb e-könyv a “kis nyelvekre hiányzó működési modell” miatt nem valósulhat meg. Az igazság az, hogy a kiadók pont nem akarnak foglalkozni a kérdéssel, mert lehet, hogy az elején valóban invesztálni kellene bele, és amúgy is jó nekik a most működő papír alapú modell.
Pofátlanság olyan XIX századi klasszikus magyar írók e-könyveit akár 1000 forintért is árulni a neten, amely a MEK-en ingyenesen hozzáférhető és konvertálható akármilyen formátumra. Ez milyen működési modell?
A magyar kiadók mellett el fog robogni az idő gyorsvonata, mert a mai napon tudtam olyan e-könyvet letölteni, amelynek az eredetijét (értsd papír alapú) a megjelenéskor, fél éve 3000 forintért vettem meg.
És én megveszem az eredetit, de nem fél attól senki, hogy el fogok gondolkodni azon, hogy miért költsek ilyesmire, ha szinte bármi elérhető ingyenesen a neten? Persze kicsit rosszabb a korrektúra, sokszor van szkennelési hiba, stb.
Saját tapasztalat szerint az e-bookok olvasói már ma is főleg a mobilt használják. PC-re való kiadványokból alig fogy, míg számtalan helyen látom, hogy mobilon “pörgetik” az olvasni valót a buszon, váróteremben, unalmas órákon a suliban…
Töltöttem fel WAP megosztóra írásokat, de az ilyen tárhelyek főleg xxx tartalmakkal vannak tele, így jobb érzésű ember elkerüli, már csak a vírusveszély miatt is. Sajnos ez nem bobja fel a látogatottságot, a letöltéseknél pedig a szolgáltató nyeli le a legnagyobb részt az emeltdíjas SMS-ből.
A legjobb lenne talán a filmletöltőkhöz hasonlóan egy klubbot létrehozni, ahol a “klubtagsági” kifizetése után korlátlan a letöltések száma. A Szesat e-könyvtára ( http://www.abbcenter.com/startpage.php?tema=ekonyvtar )jó példa rá, hogy ez akár egy ingyenes közgyűjteménnyel kiegészítve is indulhat, és egyből nagyon sokan fognak rájárni a helyre. Ha pedig már van egy komoly bázisú webhely, ott már lehet hirdetni az újdonságokat, amikért érdemes befizetni klubtagságit.
Ennek egy szépséghibája van: ez nem kiadókról, hanem egyre inkább csak a szerzőkről szól, hiszen ma már lassan egy kisiskolás is képes pofás PDF formátumot létrehozni. Persze, ahogy a könyveknél is van, amiből kell a keményfedeles, filmből a díszdobozos rendezői változat, úgy e-bookból is nívósabb/trendibb a multimédiás, animált, mint az egyszerű görgethetős szöveg, de ez már a jövő zenéje.